Hosszú távon megtakarítást, kisebb energiakitettséget és versenyelőnyt is jelent Magyarországnak a klímasemlegességhez szükséges beruházások támogatása. Hatalmas költségekről van szó, de egyértelmű, hogy az egész világ a megújuló és zöld energia, az elektrifikáció, illetve a zöld hidrogén alkalmazásának az irányába tart, amiről nem szabad lemaradnunk. A McKinsey új tanulmányának a bemutatóján többek között az energiaszektor átalakulásáról, a zöld programok finanszírozásáról, és várható kormányzati beavatkozásokról is szó volt.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
A klímaváltozás ma már ténykérdés. Számtalan adat támasztja alá, hogy az emberi hatás megkérdőjelezhetetlen ebben a negatív folyamatban. Mégis vannak eszközeink, van lehetőségünk, hogy megfordítsuk ezeket a hatásokat, csak erre úgy kell felkészülni, mint egy komoly harcra – mutatott rá Prof. Mark Maslin a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén.
A magyarok véleménye megoszlik a zöld átállás gazdasági kimenetelével kapcsolatban, 52% gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák nyomán több munkahely fog megszűnni, mint amennyi új jön létre és szintén 52% szerint az éghajlat-politikai intézkedések rontani fogják életminőségét. A válaszadók mintegy 62% viszont arra számít, hogy 2050-re komoly éghajlatváltozási problémákkal kell szembenéznünk - derül ki az Európai Beruházási Bank (EBB) 2021 szeptemberében elvégzett 2021–2022. évi éghajlati felmérésének ma közzétett összesítéséből.
Elképesztően összetett, sok tényezős, és bizonytalan folyamatról van szó, amikor a világ karbonsemleges működéséről beszélünk. Számos társadalmi, gazdasági, politikai, technológiai, környezeti szempontot, érdeket, és érdekellentétet kell úgy meghatározni és kezelni, hogy végeredményben jobb és élhető maradjon a világ mindenki számára. A nettó zéró átmenet gazdasági és szociális lehetőségeiről és kihívásairól, a pénz szerepéről, a sokszor vitatott közlekedés és az épületek ETS rendszerbe való becsatornázásának veszélyeiről, illetve előnyeiről, a háború okozta következményekről és a következő 2-3 év változásairól kérdeztük Martin Portert, a Cambridge Institute for Sustainability Leadership (CISL) brüsszeli ügyvezető elnökét; a CLG Europe szenior stratégiai tanácsadóját.
A termeléscsökkentés feloldása megnövekedett kínálathoz vezethet.
Az új védelmi miniszter személye is megvan.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Jack Teixerát 15 év börtönre ítélték.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!